Összes hír

Pályázati felhívás

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar ösztöndíj pályázatot hirdet a BME Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSZ) 23. § alapján a hallgatók konzultációs tevékenységének ösztönzése és elismerése érdekében.

Az ösztöndíjról: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot nyert el „Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések (3IN)” címmel. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló EFOP-3.6.2-16-2017-00013 projekt keretében 3 kutatási pillér részeként a BME-n 15 témában, 6 tanszéken folyik kutatás a megadott témavezetők irányításával:

1. pillér: Szoftverfejlesztési módszerek és informatikai biztonság

1. Dinamikus modellezés (Mezei Gergely, AUT)
2. Programelemzési módszerek alkalmazása kártékony programok azonosítására és vizsgálatára (Buttyán Levente, HIT)
3. Konvergens IoT megoldások - Egységes szoftverfejlesztési módszertan alapkutatási komponensei (Lengyel László, AUT)
4. Anomizálás folyamatosan érkező adatokban (Dudás Ákos, AUT)
5. Szolgáltatásbiztonság garantálása CPS rendszerekben (Pataricza András, MIT)

2. pillér: Infokommunikációs hálózatok és kiberfizikai rendszerek   

1. Valós idejű CPS rendszerek (Kovácsházy Tamás, MIT)
2. „Felhő” alapú hálózati megoldások (Cloud Networking) (Maliosz Markosz, TMIT)
3. Felhő alapú szolgáltatások minősége (Szeberényi Imre, IIT)
4. SDR-based, open IoT prototyping platform (Horváth Péter, HVT)
5. Időkritikus 5G hálózati infrastruktúrák (Gerhátné Udvary Eszter, HVT)
6. A digitális infrastruktúra szolgáltatási képességeinek fejlesztése és automatikus üzemeltetésének megalapozása (Do Van Tien, HIT)

3. pillér: Intelligens adatelemzés

1. Gyengén koherens sokdimenziós idősorok modellezése mély tanulással (Tóth Bálint Pál, TMIT)
2. Intelligens adatelemzés a CPS-ben (Pataki Béla, MIT)
3. Nagy adathalmazok (Big Data) komplex struktúráinak előrejelzése az adattudomány módszereivel (Szűcs Gábor, TMIT)
4. Döntéstámogató módszerek dinamikus orvosi képalkotó berendezésekhez (Szirmay-Kalos László, IIT)

A BME részéről a pályázat meghatározó célkitűzése a balatonfüredi térség fejlődésének, a régió informatikai fejlődésének támogatása.  Az elnyert pályázat lehetőséget ad arra, hogy a kutatásokban BSc és MSc hallgatók, valamint doktoranduszok is részt vehessenek, és a pályázat keretében ösztöndíjban részesüljenek.

A pályázás módja: Az ösztöndíjra egyénileg, a mellékelt adatlap kitöltésével lehet pályázni. A pályázat benyújtásához a felsorolt témák témavezetői közül legalább egy szakmai ajánlás szükséges. A pályázatokat 2018. március 22-én 12:00 óráig kell papír alapon benyújtani az Andrási Petra BME EIT 1111 Budapest, Egry J. u. 18. V1 ép. C szárny 209. szoba címen.   A pályázat keretében hiánypótlásra nincs mód, a benyújtott pályázat hiánytalanságáért a pályázó felelős.

Az ösztöndíj időtartama: 2018. április 1. – 2018. május 31. vagy 2018. április 1. – 2018. augusztus 31. (maximum 5 hónap, de legfeljebb a hallgatói jogviszony fennállásáig)

Az ösztöndíj összege: 50.000 Ft – 200.000 Ft/hó[1]

A pályázók köre: BME-n PhD képzésben aktív jogviszonyú nappali hallgatók, valamint azon legalább 3,5-es (görgetett) tanulmányi átlaggal rendelkező, utolsó kettő aktív félévükben legalább 40 kreditet teljesített aktív jogviszonyú nappali hallgatók, akik

a)      vagy mesterképzésen tanulnak,

b)      vagy az alapképzésen már specializációra kerültek.

A pályázó feladata: Kutatás a választott témában a témavezető és a kijelölt mentoroktató irányításával.

A pályázati adatlap elérhető: itt

Bírálati szempont: szakmai tartalom/szakmai előzmény (téma, motiváció), tanulmányi előmenetel/tanulmányi eredmény, regionális kapcsolódás (konvergencia-régió, kiemelten Közép-Dunántúl).

Az értékelés menete: A benyújtott írásbeli pályázatokat a BME VIK dékánja által kijelölt bíráló bizottság 2018. március 26-ig értékeli. A bíráló bizottság értékelése és javaslata alapján, a pályázaton nyertes hallgatók személyét, és az általuk elnyert ösztöndíj összegét a dékán állapítja meg a beérkezett pályázatok, és a rendelkezésre álló keret figyelembe vételével. Az eredményről a pályázó a pályázati adatlapon meghatározott e-mail címen kap értesítés 2018. március 28-ig.

A pályázati kiírás közzétételi helye: EIT honlap, VIK honlap, Neptun

2018. március

Dr. Jakab László

       dékán

Keywords: Next-Generation Networks, traffic handling, Quality of Experience, Service Level Agreements, transport layer, cross-layer designs, 5G, simulations, experiments.

How networks should cooperate with end-hosts in Next-Generation Networks

Ericsson Hungary would like to explore ways to enhance Quality of Experience and support flexible services in Next-Generation Networks, by relying on cooperation between the network and the end hosts. This would come as an alternative to the traditional solution where traffic was regulated just based on end-to-end communication. The EIT Digital Doctoral School announces thus an open position for an industrial doctorate in Budapest on this specific topic of cooperative traffic handling. The proposed new concepts will be prototyped and analyzed in comprehensive simulators interfacing with Ericsson’s 5G simulators, but also in real next-generation networks of an operator. A 6-month mobility at KTH in Sweden, one of the best European research institutions in this field, is also part of the program.

Challenge

Communication mechanisms in today’s networks are far from being optimal. One of the best examples to underline this statement is the way how transport protocols handle congestion control, mainly just by adjusting sending rates. Many alternative transport layer protocols were proposed in the last decades to make the Internet faster, but they were very slow to be accepted and deployed. The challenge of this thesis work would be thus to provide enhancements to current transport layer solutions by supporting the cooperation between the network and the endpoints, while equally considering the interest of all actors involved: users, application developers, network operators, equipment and operating system vendors.

 Approach

After a review of state-of-the-art related work, the proposed new concepts will be prototyped and studied in comprehensive simulation scenarios and potentially in real networks. The results of this evaluation will provide at their turn valuable feedback to the design of the concepts and algorithms. The scenarios will be based on real industry use-cases, with a special emphasis on deployability. The proposed solutions shouldn’t require client side modifications, achieving thus compatibility with the current Internet while also enabling future innovation. 

Expected outcome          

The expected results of this industrial PhD are new solutions to enable and leverage cooperative traffic handling in next-generation networks, and thus improve performance and efficiency. The results shall include a working and verified prototype of the new concepts, a detailed analysis of their impact on network performance, and deployment considerations. The results should be published in high-quality academic journals, but potential patents should be also investigated, in close cooperation with Ericsson Hungary.

Location

The doctoral student involved in this program will share its time between the Co-Location Center of the EIT Digital Budapest Node, the premises of Ericsson Hungary, and the Budapest university of Technology and Economics. A 6-month mobility to KTH in Sweden, one of the best known European research groups in this field, will be also part of the program.   

Facts

• Industrial partner: Ericsson Hungary Ltd.
• Academic/research partner: Budapest University of Technology and Economics
• Number of available PhD positions: 1 
• Duration: 4 years  
• This PhD will be funded by EIT Digital, Budapest University of Technology and Economics, and Ericsson Hungary Ltd.

Apply

Those interested in applying should send an e-mail to zoltan.istenes@eitdigital.eu, including a CV, a motivation letter, and documents showing their academic track records.

Please apply before December 12, 2017.

READ HERE THE FULL POSITION PAPER

Interjú Kovács Kálmánnal - Október 4. az Űrkutatás napja, az első mesterséges hold startjának 60. évfordulója. Ebből az alkalomból konferenciát rendeznek az MTA székházában.

Az emberiség ősidők óta kémleli az eget, de csak hatvan éve jutott el a világűr felé. A Szputnyik-1 műhold felbocsátásával először csak automata, majd rövidesen emberek szállítására alkalmas eszközökkel is elhagytuk a Földet. Megkezdődött a világűr feltérképezése, kutatása, mára pedig ezeknek a tevékenységeknek a haszna megjelent a gazdaság és a hétköznapi élet szinte minden területén.

A jubileum alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság valamint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 2017. október 4-én a Magyar Tudományos Akadémián tart ismeretterjesztő rendezvényt. A konferenciára előadóként hívták meg Kovács Kálmánt, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatóját, aki 12 éven át a Magyar Űrkutatási Tanács elnöke volt.

A szakember a bme.hu-nak elmondta: a nemzetközivé szélesedő, gyorsan fejlődő űrtevékenységből a magyar kutatók és mérnökök jócskán kivették részüket, hozzátéve, hogy „ma már a tudomány ezen területe elsősorban az alkalmazott kutatás eredményeiről szól”.

Az egyetemi docens a Műegyetem érintettségéről szólva kijelentette: a magyar űrkutatás műszaki-technológiai hátterének meghatározó részét intézményünk adja. „Évtizedes hagyományaink vannak ebben; nálunk megvan egy komplex űreszköz kifejlesztéséhez szükséges sokrétű tudás és tapasztalat.” Hangsúlyozta: ennek eredményeképpen érték el, hogy a BME csapata Magyarországon elsőként épített egy világűrbe kerülő működő műholdat, a MASAT -1-et, amely azzal is történelmet írt, hogy 2012. március 8-án elkészítette első saját űrfelvételét. Az elmúlt négy évtizedben több mint két tucat, sikeresen működő űreszközt készítettek a műegyetemi kutatók és hallgatók, de ez volt az első alkalom, hogy a teljes műholdat egy magyar csapat alkotott meg. „Ez büszkeség és felelősség is egyben” – summázta a fejlesztés jelentőségét.

A közeljövő terveiről szólva Kovács Kálmán beszámolt arról, hogy: „az egyik kutatási irány a műholdak területe, ahol egyfelől miniatűr, vagyis a MASAT-1-nél kisebb szatellitek előállítása a cél, másfelől a több egységből álló nagyobb műholdak készítése, amelyek laborként is funkcionálhatnak; de továbbra is fontos terület egyedi műszerek és szerkezeti egységek prototípusának legyártása”. Újabb kutatások indulnak a földmegfigyelések területén is; ezek eredményei a katasztrófavédelemben, a klímakutatásban és az intelligens közlekedésben vagy a helymeghatározásban hasznosíthatók, ugyanakkor például új lehetőségeket rejt az űrtávközlésben és az adatátvitelben a kvantumkommunikáció is.

Kovács Kálmán igen örömtelinek tartja, hogy egyre több fiatalt vonz az űrkutatás. Kiemelte: ennek az érdeklődésnek lehet szakmai bázisa a most megalakuló Műegyetemi Kozmosz Kör. Az igazgató végül hosszú távú célként határozta meg az első magyarországi űrmérnök szak elindítását a Műegyetemen, amely elképzelése szerint akár kiegészítő képzésként is megjelenhetne.

Forrás: www.bme.hu

Szép sikerekről kaptunk hírt az Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium kis kutatócsapatától, akik korábban a BME EIT által szervezett Fizika mindenkinek versenyen is feltűntek űrkutatási témájukkal. Örömmel adunk helyet az ilyen jellegű beszámolóknak, mert reméljük, ezzel más diákokat is arra tudunk insprirálni, hogy kreativitásukat és innovációs készségüket fejlesztve a jövőben ők is elinduljanak a versenyeinken. Bízunk benne, hogy a többi döntős csapatoktól is kapunk majd hasonló beszámolókat további sikerekről.

Űrkutatás - középiskolásként

A budapesti Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium tizedik osztályos tanulókból álló kutató csoportja sikeresen pályázatot nyújtott be az Emberi Erőforrások Minisztériuma által, az Útravaló Ösztöndíjprogram 2016/2017-e tanévre meghirdetett „Út a tudományhoz” felhívására. Az öt diák és mentortanáruk által készített kutatási program címe: „Űrtechnológiai kutatások a középiskolai fizikai ismeretek bázisán”. A projekt általános hatásként jól szolgálhatja a fizika népszerűbbé tételét, s a projektben résztvevő fiatalok pedig közelebb kerülnek az űrkutatáshoz, megismerik jobban az űrkutatási módszereket, ezáltal várhatóan közelebb kerülnek a műszaki tudományokhoz. A pályázat sikeréhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy az iskolai robotika szakkör keretében már a tanév elejétől elkezdtek megismerkedni a témával, és mentoruk, - aki egyben többségüknek a fizikatanára - az őszi hazai elődöntőben űrkutatással kapcsolatos kísérletével sikeresen szerepelt a Science on Stage Fesztivál (https://youtu.be/0IC2qSzOnfY) magyarországi seregszemléjén és bejutott a Science on Stage Europe Fesztivál  döntőjébe (2017.06.29-07.02).

A kutatási munka 10 hónapon keresztül tartott, és két főrészből tevődött össze. Az első időszakban a diákok megismerkedtek az űrbányászat problémakörével. Többségében angol nyelvű forrásokból gyűjtötték össze a szükséges alapismereteket, amelyből végül egy kis tanulmányt is készítettek. A kutatócsoportban résztvevő diákok az ősz folyamán két csapat keretében elindultak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (BME EIT) és a Bay Zoltán Tudomány- és Technikatörténeti Alapítvány (BZA) által meghirdetett „Fizika mindenkinek” versenyen, és az egyik csapat a döntőbe is bejutott. Űrkutatási témájuk a Lagrange pontok ismertetése, illetve hasznosítási lehetőségük bemutatása volt. A pályázathoz tartozó kutatási munka részeként a diákok ősszel részt vettek a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) rendezésében sorra kerülő űrfórumon, ahol Dr. Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda korábbi elnöke tartott előadást az űrbányászat kérdéseiről. Tovább gazdagítva ismereteiket, februárban a csoport két tagja a BME EIT és a MANT által szervezett H-Space 2017 nemzetközi űrkutatási konferencián hallgatott meg előadásokat.

A kutatómunka másik részeként űrbányászatot szimuláló robotot épített a csoport. A pályázat adta lehetőséggel élve három LEGO Mindstroms EV 3 robotot szerzett be az iskola. Az új, valamint a már korábban meglévő iskolai robotnak a segítségével építették meg a kutatócsoport tagjai az űrbányász robotot. A diákok által tervezett robot különlegessége a csuklós megoldás, mely hasonlóan a csuklós buszokhoz a robot két részét köti össze. Az 1. képen jól látható a csuklós szerkezetet az épülő roboton. A robot ezáltal masszív, robosztus szerkezetté válik. Így a robot kis továbbfejlesztéssel alkalmas lehet a későbbi nagyobb mennyiségű nyersanyagnak a bányászhajóhoz való szállítására is. Másik innovatív ötlet a csapat részéről kerekek helyett lánctalpak alkalmazása, amely révén a kis jármű könnyebben tudta leküzdeni a kisebb égitestekre különösen jellemző, igen nehéz felszíni akadályokat (2. kép). A roboton található két darab távolságmérő szenzor, amelyekkel a pontosabb mozgást és térbeli pozícionálást lehet biztosítani. Ezek a távolságmérő szenzorok külön forgathatóak annak érdekében, hogy a tér minden irányában lehessen érzékelni a közelben lévő objektumokat. A bányászrobot először megpróbálja megközelíteni a begyűjtendő tárgyat, majd fölé helyezkedve, egy csuklós markoló fej segítségével először mintát vesz a képzeletbeli aszteroida felszínéből, majd ezt elviszi azt a bázishoz, ahol megtörténhet az elemzése. A robot mozgását 4 nagyobb motor biztosítja, melyek közvetlenül a lábaknál találhatóak meg. Ezek a motorok szinkronban működve hajtják a lánctalpakat. Sebességük igény szerint állítható. Az emelőkart két másik motor irányítja. Bár ezek mérete kisebb, de ez nem probléma, ugyanis itt nincs szükség akkora teljesítményre, mint az előbb, ráadásul a kisebb méret miatt a robotot kompaktabbra is meg lehetett építeni. A robot képes érzékelni a nappal-éjszaka változást, továbbá méri a hőmérséklet is, megfelelő szenzorok segítségével. Ezek a mérés során kapott különböző adatok a központi agyon láthatóak a mérés idejében. A gép irányítását két agy biztosítja, melyek bluetooth kapcsolattal kommunikálnak. A csoport 3 tagja egy speciális terepasztalt is készített a robot számára, biztosítva ezzel a kellően egyenetlen talajviszonyokat (3. kép). A terepasztal készítése során egy vastag kartonlapra papírgalacsinokat ragasztottak, majd ezekre papírlapokat simítottak, illetve ragasztottak, végül pedig a szürke különböző árnyalataira befestették a tetejét, hogy visszaadják az üstökösök kietlen hepehupás felszínét.

1. kép: Csukló-szerkezet az épülő roboton

2. kép: Kerekek helyett lánctalpakkal közlekedik a robot

3. kép: Készül a terepasztal

4. kép: Próba közben a bányarobot

A robotról készült video itt tölthető le.

A kutatócsoport 2 lányból és 3 fiúból állt, akik az iskolai robotika szakkör és fizika szakkör tagjaiból kerültek ki. Mentor tanáruk mellett tevékenységüket segítette az induláskor Czurkó Dániel a Szent István Gimnázium érettségiző diákja, s a későbbiekben alkalmanként Dr. Both Előd csillagász, a Magyar Űrkutatási Iroda korábbi igazgatója, Dr. Kovács Kálmán egyetemi docens, a BME EIT igazgatója és a BME Űrfórum vezetője, valamint Dr. Bacsárdi László egyetemi docens, a MANT főtitkára. A diákok tevékenységük nagy részét a fizika tanteremben végezték szabadidejükben. A projekt keretében végül ellátogathattunk a szentgotthárdi Opel gyárba, ahol a diákok a gyakorlatban is láthattak robotokat összehangoltan dolgozni. A kutatócsoport nagyon eredményes időszakot zárt, jelentős mértékben a pályázati támogatásnak is köszönhetően. Sikerük népszerűsítette iskolánkban a fizikát, s nekik is köszönhetően, az előzetes jelentkezések alapján, ősztől sok új taggal bővül majd a szakkörünk.

2017. június 30.  Komáromi Annamária, Boros Botond, Romoda Péter

Támogatóink: